Érdekes és merőben ostoba dolgot hallottam ma a hírekben Teczár Szilárd óriási, új dimenziókapukat (inkább pénztárcákat) megnyitó törekvése végett, miszerint fizessenek a csajok is! Mert ez diszkrimináció, megkülönböztetés, nem szabad. Mossuk csak szépen össze a női és férfi dolgokat. Lehessen ugyanazt egy nőnek, sőt KELLJEN ugyanazt, mint a férfinak. És ennek aprópójaként jött szóba, hogy vannak országok, ahol már a szülők neme és a tanárok neme is egybe van mosva, mert az úgy a tuti!

Forró kása a témakör, mert ugyanis a nők hosszú-hosszú évekig nyitogatták a kis szárnyacskáikat, törekedtek, harcolásztak, hogy ne legyenek elnyomva a férfiak által (látogathassanak, részt vehessenek sporteseményen, szavazhassanak, munka téren is magasabbra juthassanak beosztásukat, hatáskörüket tekintve.) Eddig ezért harcoltak a nők, hogy olyanok legyenek, mint a férfiak, de közben meg mégse, mert azért mégis inkább nők szeretnének lenni.

Nahmostakkóhogyvanez?!

Mint mindenhol, nehéz itt is az okos, ésszerű, arany középutat megtalálni, hogy ne nyomjuk el gyengébb (de annál erőszakosabb és nagyobb hangú) társainkat, de ne is csináljuk belőlük semleges férfiutánzatot, vagy egyenesen férfit.

Néhány országnak (ahogy ennek utána kattintottam) ezt az arany középutat nemhogy megtalálni, hanem távolról integetve egy halvány elsuhanás erejéig észrevenni sem sikerült. Vegyük hát nagyító alá a problémakört.

Mi az, hogy egyes országokban (talán Németország) az iskolában (hogy elkerüljék a nemi megkülönböztetést) nem használják a Tanárnő és Tanár Úr megszólítást, helyette egy igen hideg, személytelen „Tanerő” megnevezés használatára vannak kötelezve a lelkes kisdiákok.

„Tisztelt Tanerő!

Kérvényezem gyermekem felmentését a mai testnevelés óra alól!”

Hát hogy hangzik már ez? És, ha nem elég erős? Akkor nem tartozhat a „tan-ba”?!

?!?!?!?!?!?!

Máshol tisztelt édes szüleink felvakkantására a „szülő EGY” és „szülő KETTŐ” megnevezést kell használni.

(Reggeli párbeszéd:

- Jó reggelt Szülő Egy!

- Jó reggelt Gyermek Három!

- Köszönöm, hogy csomagoltál Nekem reggelit, szeretlek Szülő Egy! )

...és majd lassan áramkörök fognak minket hajtani és beprogramozott ütemezés által 3 egység idő alatt nyúlunk fel a kristálycukorért és 3 egység idő alatt emeljük le? Vagy mi?

Robotizáááció elszemélytelenedőszenzáációóóó óje!

Számomra egyszerűen érthetetlen, hogy akkor minek vagyunk NŐK és FÉRFIAK, ha most az a „módi” (unatkozó, érzéketlen, „sosemvoltgyerekszobám” kevéssertélyűek végtermékeként), hogy összemossuk a feketét a fehérrel, és legyen egy jó frankó szürke, hígszéklet valamink.

Bokros teendőink mellett azért gondolkodjunk már hozzávetőlegesen értelmesen arról, hogy ha női ruhát aggatunk minden férfira és férfit a nőkre, eltöröljük a gálánsságot, udvariasságot, a „Hölgyem” megszólítást, egyformává tesszük a két nemet, akkor SEM, SOSEM, SEHOGY, semmilyen körülmények között, CEFETÜL.DE.NEM!!!! lesz a két nem sose egyforma, hiszen mikor fog egy férfi annyit beszélni, amennyire egy nőnek szüksége van (soha, mert hiszen évmilliókig kergette a szerencsétlen mamutot szerinted ki a megveszekedett jó Istennel beszélgetett út közben? Míg az asszonyka otthon próbálta a barlang faláról levakarni és egy helyre terelni a csemetéket, tanítgatva őket, gügyögve hozzájuk). A nőnek két beszédközpontja van az agyában, a jobb és bal agyféltekében is egy-egy – ezért mi át tudunk kapcsolni arra, amelyik szinkronizál a férfiéval (ha akarunk :)). Beszélnie KELL, mert felfordul, kész – heló – szevasz - ágyő, felrobban az agya, ha nem képes kikommunikálni magából, hogy „De Drágám, ez a csizma annyira jól állt, hogy vettem két pulcsit, mert olcsó volt a kabát!” Hős férfi társaink mikor sietnének tájékozódási képességünk és a térlátásunk merőben alacsony volta miatt kialakuló megoldhatatlan gondjaink megsegítésére, ha „egyformává” lennénk avatva? (Semmikor, ott rohadnánk meg az áruház mélygarázsában, a lemerült akkumulátor és a defektes kerék társaságában.)

Egyenlőség = egyformaság?

Nem tudom, Ti mit mondotok erre, de szerintem ez megint egy eltúlzott butaság. Van hogy fel kell vállalni a másik nem szerepét, ideig óráig, vannak férfiasabb nők és nőiesebb férfiak (vannak, akik saját magukról nem tudják, hogy kicsodák), de azért minden keveredés, kavarodás ellenére szerintem nem árt, ha a férfi azért férfiasan mozog női területen (pölö konyha) és a nő nőiesen férfi területen (pl. autóvezetés. Nem biztos, hogy előnyösen hat ránk, ha férfi társaink olykor alpári stílusát magunkra erőltetve próbáljuk két „a Te sarkon álló, nehéz altáji tevékenységet végző anyád” és számos egyéb szidalmazó körmondat keretében óvatosabb közlekedésre, figyelmesebb magatartásra bírni autóvezető embertársunkat.)

Ha csinálunk egy semleges nemet, akkor legyen már, hogy mondjuk a férfiak is szülnek, vagy ilyesmi, meg ha nem teszünk szülő és szülő neme közt különbséget, akkor mi a helyzet a meleg párok gyermek örökbefogadásával – azt is jó sokan ellenzik ugye.

Rengeteg irányba ki lehet ebből térni, egy biztos, egyedül, ugyanolyanként két fél nem ér semmit, egészként viszont (ki-ki képviselve a maga szerepét, dolgait) egész más a helyzet… : )